Az emberi kommunikáció és egymás közötti interakció egyik legnagyobb teljesítménye mások meggyőzése. A nyilvános beszéd célja az, hogy új érzéseket és gondolatokat ébresszen a hallgatóságából, tettre hívja fel őket. Ezért is fontos, hogy határozd meg az előadásod elején, hogy milyen cselekvést, változást szeretnél elérni a közönséged tagjainál.
Még ha nem is vagy gyakorlott előadó, fontos tudnod, hogy a retorikai képességek, a megfelelő kommunikáció tanulhatók. A jó szónok nem csupán a saját életét változtatja meg, hanem azokét is, akik meghallgatják – vagyis a szónok célja, hogy hasson a közönségére.
A rábeszélés három összetevője
Arisztotelész elsőként ismerte fel, hogy egy vezetőnek jól kell tudnia beszélnie. A rábeszélés három elemét különböztette meg:
- Logosz: Az érvelés logikája, gondolatmenete. Fontos, hogy minden szavad, úgy kapcsolódjon össze, akár egy kirakósjáték darabjai. Tervezd el mondanivalódat, majd pontról pontra lépdelve, ahogy a láncszemek egymásra épülnek, többnyire az általánostól az egyedi felé haladva gondolja végig a közönséged azt.
- Ethosz: A szónok szavahihetőségét és erkölcsi hozzáállását jelenti. Amennyiben sikerül elfogadtatnod magadat a hallgatósággal, nagyobb valószínűséggel azonosulnak a mondandóddal és cselekszenek is ennek nyomán.
- Pátosz: Ez az érvelés érzelmi része és egyúttal a leghatásosabb is. Az emberek gondolkodását csak akkor változtathatod meg, és ösztönözheted őket tettekre, ha érzelmileg is azonosulni tudsz velük.
A meggyőző előadáshoz nélkülözhetetlen a logosz, ethosz és pátosz együttes jelenléte.
Az üzenet három komponense
Albert Mehrabian, a szóbeli üzenetnek három főbb komponensét különböztette meg: szavak, hangsúlyok és a szónok testbeszéde.
A szavak az üzenet tartalmának mindössze 7%-át továbbítják. Természetesen ezek is rendkívül fontosak, gondosan meg kell válogatnod őket. Világos gondolatmenetet kell követned, nem véthetsz a nyelvhelyesség ellen sem.
Hiába a hibátlan logikai tartalom, ha nem jól közvetíted, könnyen válhat unalmassá, hatástalanná az előadásod.
Nem csak az a fontos, amit mondasz, hanem az is, ahogyan mondod.
A hangsúlyok az üzenet 38%-át teszik ki. Vegyük például ezt a mondatot: „Minden rendben van”. Ha a hangsúly más és más szavakra esik, a mondat értelme megváltozik, kijelentés helyett kérdéssé válhat. Próbáld ki!
Például amikor egy férfi és egy nő vitatkozik, az alábbiak szoktak elhangozni:
„Én csak ezt és ezt mondtam.”
„Nem az a baj, amit mondtál, hanem ahogyan mondtad.”
A két nem másként értelmezi ugyanazon szavakat, a férfiak tényközlésre használják, míg a nők érzelmileg közelítik meg.
A hangsúlyok tudatos alkalmazásával mondandónk tartalmán is alapvetően változtathatunk.
Az üzenet 55%-át a testbeszéd közvetíti. Miért? Mert az agyat 22-szer több idegpálya köti össze a szemmel, mint a füllel. A vizuális ingerek ezért igen jelentősek és más ingereket alulbecsülnek.
Figyelj oda kommunikációd stílusára
Biztosan tapasztaltad már, hogy egy jó előadó nemcsak a beszédével, hanem a testmozgásával is leköti a figyelmet. A jó kommunikátorok tudatos mozdulatokat tesznek, hogy hatásosabb legyen az előadásuk.
Hallgatóik elengedik magukat és figyelnek, ha karja lazán lóg az oldalán, miközben nyitott tenyere előre néz, és szembefordul a közönségével.
Ellenben, ha komor arcot vág, karját keresztbe fonja, vagy az előadópultot markolássza, hallgatói elzárkóznak és ellenállnak az előadó érvelésének.
Lassíts, tarts szünetet, és mosolyogj a mondatok között!
Ne csak a stílusra, hanem a tempóra is figyelned kell. Így szavaid tisztábbá és érthetőbbé válnak, a mosoly elfogadást, jóindulatot, melegséget sugároz. Ettől a hallgatóság elengedi magát, jobban befogadja a közvetített üzenetet.
One comment on “Egy előadás üzenetének fő összetevői”
Pingback:
Hogyan készítsünk prezentációt? – célok, lépések, tanácsok - Vivicon